Vizsgálatok
Savas refluxra utaló tünetek fennállása esetén a pontos diagnózis megállapítása, az esetlegesen súlyosabb betegségek kizárása és megfelelő kezelés kialakítása érdekében mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A felkeresett háziorvos vagy belgyógyász (gasztroenterológus) elsőként a tünetek jellege (égő érzés, szorító vagy nyomó jellegű fájdalom stb.) és a fájdalom helye iránt fog érdeklődi.
Fontos információ az orvos számára az is, hogy mivel függ össze a panasz jelentkezése (étkezés, testhelyzet, fizikai megterhelés, stb.), mennyi ideje tart, és milyen esetben enyhülnek vagy szűnnek meg a panaszok (pihenés, testhelyzet változtatása, étkezés stb.).
Mindezek mellett a felkeresett szakember igyekszik feltárni a beteg étkezési szokásait, életmódját is, például hogy fogyaszt-e kávét, dohányzik-e, rendszeresen étkezik-e, illetve hogy stresszes életmódot folytat-e.
A beteg kikérdezése és a panaszok meghallgatása alapján az orvos nagy biztonsággal meg tudja állapítani a reflux betegség kórisméjét, de a pontos diagnózis felállítása érdekében általában néhány diagnosztikus vizsgálatra is sor kerül.
Milyen vizsgálatokra számíthat?
Protonpumpa gátló teszt
A diagnózis felállításának egy egyszerű módja az ún. protonpumpa gátló teszt. A protonpumpa gátlók a reflux kezelésében alkalmazott ún. savcsökkentő készítmények. A teszt alapja, hogy ez a gyógyszercsoport hatékonyan és tartósan képes a gyomor savtermelését csökkenteni. A savtermeléssel kapcsolatba hozható tünetek ezen gyógyszerek 2-4 hetes szedését követően megszűnnek, vagy jelentősen csökkennek. Amennyiben azonban a tünetek nem mutatnak jelentős javulást, úgy azok nem függenek össze a savtermeléssel, hanem valamilyen más betegség áll a panaszok hátterében.
Endoszkópia
Korszerű vizsgálati módszer a felső tápcsatorna tükrözése, az endoszkópia. Ezzel a módszerrel – az endoszkóp nyelőcsőbe történő levezetésével – közvetlenül megtekinthetjük a nyelőcső, majd ezt követően a gyomor vizsgált területeit. Egy TV-képernyőre történő kivetítés mellett gondosan tanulmányozhatja a szakorvos a nyelőcső és gyomor nyálkahártyát, és szövettani vizsgálatára is lehetőség nyílik. A vizsgálat hátránya, hogy érzékenysége refluxbetegség esetében nem jó, mert a betegek közel felében nem látható endoszkópos eltérés a nyelőcsőben (ún. nem erozív reflux betegség).
24 órás pH monitorozás
Elterjedt és érzékeny vizsgálati módszer az ún. 24 órás pH monitorozás. Ennek során egy szonda segítségével a szokásos napi tevékenységét végző beteg nyelőcsövében egész nap mérni és folyamatosan regisztrálni lehet a refluxos epizódokat, illetve a nyelőcsőben uralkodó pH-értéket. E vizsgáló módszer elvégzése akkor indokolt, ha az előző eljárások segítségével a kórkép nem diagnosztizálható, vagy műtéti beavatkozást tervezünk.
A nyelőcső röntgenvizsgálata sokat veszített jelentőségéből. Elvégzése gyakorlatilag csak a nyelési nehezítettség, a nyelőcsőszűkület eseteiben, valamint műtéti beavatkozás előtt indokolt. Hasonlóan háttérbe szorult a nyelőcső alsó záróizmának területén történő nyomásmérés (manometria) módszere is.
Szövődmény (például vérzés), illetve mellkasi fájdalom jelentkezése esetén az esetleges szívproblémák fennállásának kizárása érdekében részletesebb kivizsgálásra lehet szükség. Szintén alaposabb kivizsgálást javasol az orvos súlyos, kezelésre nem javuló panaszok jelentkezésekor.
Forrás: WEBBeteg
Facebook
Csatlakozz közösségünkhöz!
Instagram
Kövess minket instagramon!