Rizikófaktorok

Koffein

Az alkati adottságon kívül bizonyos élelmiszerek is nagyban befolyásolják a záróizom működését. Ezek Közül kiemelendő a koffeintartalmú italok káros hatása. A kávé a nyelőcső és gyomor határán lévő simaizmot lazítja el, ennek következtében a gyomorsav könnyen vissza tud csorogni a nyelőcsőbe. Vannak kutatások, amelyek azt mutatják, hogy nem csupán a  koffein, hanem a kávébab egy másik alkotója is felelős a simaizom ellazításáért. Így a koffeinmentes kávé is provokálhat refluxot.

Étkezési szokások

Figyeljen oda az étrendjére!

Az étrend kialakításának célja, hogy az elfogyasztott táplálék

  • ne terhelje túl a gyomrot, az ugyanis fokozza a savtarmelést és a gyomorsavat visszapréselő nyomást,
  • ne fokozza a savtermelést,
  • ne irritálja a nyelőcsövet.

Kerülni kell a túl zsíros, erősen fűszerezett, cukrozott és a nyelőcső nyálkahártyáját irritáló ételeket, az alkoholt, a koffeintartalmú valamint a szénsavas italokat, a citrusfélékből és paradicsomból álló készítményeket.

Segíthetnek ugyanakkor a könnyen emészthető és pépes ételek, a joghurtok, főzelékek, krémlevesek. Nagyon jók a gabonák, a pelyhek és a müzlik, az élőflórát tartalmazó natúr joghurt és kefir, valamint a növényi eredetű tejek. A joghurtok, kefirek különösen hatásosak kétszersülttel, korpás keksszel fogyasztva.

Hormonzavar

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut ut urna dignissim nibh venenatis maximus sed a odio. Aenean bibendum ultricies sapien, ac tempus sapien aliquet eu. Donec commodo faucibus est ut sodales. Fusce id fringilla urna. Morbi condimentum quam urna, id aliquet leo fermentum vitae. Pellentesque non ultricies eros, non consequat velit. Nulla et molestie tellus, eu aliquet nisi. Proin ac justo placerat, rhoncus ante a, euismod est. Aenean neque justo, malesuada sed enim ac, ullamcorper interdum sem. Phasellus nec nisl tristique, ultrices enim non, aliquam neque. Curabitur sem nisl, sodales a nisl et, tincidunt tincidunt turpis. Donec ac metus vel mauris tempor aliquam quis ut dui. Duis facilisis ac justo vitae porta.

Proin aliquam sagittis sem ut malesuada. Vestibulum rutrum felis porta diam tincidunt, eu blandit augue ornare. Aliquam feugiat venenatis magna, eu pharetra nulla interdum ac. Mauris vitae quam lacus. Nunc ut mauris sit amet quam pretium dapibus. Praesent nec gravida lectus, nec viverra dolor. Mauris dignissim semper nisi, sed hendrerit orci fringilla id. Curabitur rutrum mi eu augue eleifend tincidunt. Morbi eu nulla ultricies justo posuere auctor eget sit amet sem.

Gyógyszerek

A refluxos panaszokon számos gyógyszer ronthat, vagy a záróizmok funkciójának rontásán, vagy a nyelőcső irritálásán keresztül. A reflux szempontjából kedvezőtlen mellékhatással is rendelkező gyógyszerek között számos gyakran használt fájdalomcsillapító, vérnyomáscsökkentő is található.

A reflux kialakulásáért bizonyos védő (protektív) és károsító (agresszív) faktorok egyensúlyának megbomlása tehető felelőssé.

A védőfaktorok a következők: az ún. antireflux barrier, azaz egy olyan védelmi vonal, amely több tényező együttes segítségével megakadályozza a gyomorban lévő volumen, sav és epe nyelőcsőbe történő visszaáramlását. Ezt az anatómiai „védőgátat” a következő alkotók képezik: az alsó nyelőcső-zárógyűrű (szfinkter), a két rekesszár és a gyomor görbülete és a nyelőcső lefutása által bezárt megfelelő szög. Fontos védőfaktorok a lenyelt nyál és a nyelőcsőmirigyek lúgos váladéka, a nyelőcső gravitációval elősegített, gyomor felé irányuló továbbító mozgása (perisztaltika), valamint a nyelőcső nyálkahártyájának védekező funkciója. Károsító faktoroknak bizonyultak a gyomorsav és az általa aktivált ún. pepszin, valamint az epesav.

A refluxbetegség tüneteit rontó gyógyszerek a fenti védőfaktorokat károsíthatják vagy azáltal, hogy az alsó nyelőcső-zárógyűrű funkcióját csökkentik, vagy azzal, hogy a nyelőcső nyálkahártyáját irritálják.

Gyógyszercsoportok

Az alsó nyelőcső-szfinkter nyomását a következő gyógyszerek csökkenthetik: az atropin, az ún. antikolinerg szerek (bizonyos depresszió, vagy a Parkinson-kór kezelésében használt gyógyszerek), az ún. béta izgatók (asztmában és hörgőgyulladásban használt szerek) és a teofillin (szintén asztmában és hörgőgyulladásban használt szer), a nitrát készítmények, melyeket a koszorúsér szűkülete-keltette mellkasi fájdalom esetén használunk, bizonyos nyugtatók, az ún. kálciumcsatorna–blokkolók, melyeket elsősorban vérnyomáscsökkentőnek vagy szívritmuszavarban használunk, az ösztrogén hormonok és a kábító fájdalomcsillapító morfin-készítmények.

A nyelőcső nyálkahártyájának károsításával hatnak a fájdalom-, láz-, gyulladáscsökkentő ún. nem-szteroid gyulladásgátlók, amilyen az aszpirin is, mely utóbbinak vérrögképződést megakadályozó hatását is kihasználjuk a gyógyításban, a tetraciklin antibiotikumok, az alendronat (a csontritkulás kezelésére használt szer), a ritmuszavarban használt kinidin, a vaskészítmények és a kálium. Ezeknél a gyógyszereknél gyakran azt javasoljuk, hogy a direkt nyálkahártya-károsítás kivédése céljából álló testhelyzetbe, legalább 2 dl folyadék elfogyasztásával történjen a bevétel.